Wednesday, February 28, 2007

milan-sampdoria 1-0

Amintlehetett mentünk. Sajnos amatőr módon, mert kicsit ráfaragtunk a jegyűzérek miatt, de talán első alakalommal nem baj, hogy nem sikerült megvenni a legolcsóbb jegyet. Végül a legalsó gyűrűbe sikerült bejutnunk, nem túl baráti, 28 eurós jeggyel. Innene viszont közelről láthattuk a bemelegítést és a Milan b-közepét. Nagyo jó volt a hangulat, annak ellenére, hogy a stadion még félig sem telt meg. Szerintem sokszor jövök még, bár lehet a következő Inter derbi lesz.
Ronaldo: semmit, de semmit nem mozgott, nem tűnt túl motiváltnak. Szegény Inzaghi csak a végén jöhetett be helyette. A mai sajtóban az edző dícséri Ronniet, a közönség is türelmes volt vele. Én meg lehet, hogy szimplán utálom, és ezért vagyok nagyon felháborodva a játékától.
SAN SIRO, fantasztikus, az első fél órában csak bámultam.:D


Ebből nem lett semmi. Sampdoria szabadrúgás.
A stadion tényleg elég nagy.

Ciaran és Én a primo anello blu-ban.


milan-sampdoria 1-0

Amintlehetett mentünk. Sajnos amatőr módon, mert kicsit ráfaragtunk a jegyűzérek miatt, de talán első alakalommal nem baj, hogy nem sikerült megvenni a legolcsóbb jegyet. Végül a legalsó gyűrűbe sikerült bejutnunk, nem túl baráti, 28 eurós jeggyel. Innene viszont közelről láthattuk a bemelegítést és a Milan b-közepét. Nagyo jó volt a hangulat, annak ellenére, hogy a stadion még félig sem telt meg. Szerintem sokszor jövök még, bár lehet a következő Inter derbi lesz.
Ronaldo: semmit, de semmit nem mozgott, nem tűnt túl motiváltnak. Szegény Inzaghi csak a végén jöhetett be helyette. A mai sajtóban az edző dícséri Ronniet, a közönség is türelmes volt vele. Én meg lehet, hogy szimplán utálom, és ezért vagyok nagyon felháborodva a játékától.
SAN SIRO, fantasztikus, az első fél órában csak bámultam.:D


Ebből nem lett semmi. Sampdoria szabadrúgás.
A stadion tényleg elég nagy.

Ciaran és Én a primo anello blu-ban.


Friday, February 23, 2007

nagyon köszi


Sajnos az indulás előtti kapkodás miatt sok dologra nem jutott időm.

Pedig ezt meg akartam köszönni. köszi kata és szaki.

lassan, de biztosan

bocs.
ez kicsit lasssú volt, de most legalább van időm rendesen végiggondolni a történteket.
Ez elvileg az idulás utáni 17. nap és elég sok minden történt velem, meg az olaszokkal is.

Megérkezni elég bonyolultan sikerült, annak ellenére, hogy isti, a szakácsi megnevezéshez ragaszkodván, elhozta a cuccaimat. Megkaptam mindent épségben. A város meglehetősen ridegnek tűnt és nem hasonlított eddigi olaszos tapasztalataimhoz. Sokan mondják, hogy New York vagy London a viszonyítási alap, valószínűleg így van. Eszter szerint az egész csak egy nagy VIII.ker. Kicsit érthetőbbenn mondva multikulti: arabok, távolkeletiek, romák és románok(amit itt kb szinonímaként kezelnek) és elég sok néger. ( a magyar standarodk szerint politikailag korrekt voltam). Nem tudom, hogy emiatt a sokszínűség miatt, vagy azért mert új helyre érkeztem, de elég bizonytalanul és bizalmatlanul éreztem magam. A reptéri busz a pályaudvaron(Milano Centrale) tett le kb este 10 körül, nem egy szép környék, kicsit rosszabb mint a keleti, főleg éjszaka.
Fanni nagyon rendes volt és kijött elém, így könnyen eltaláltunk Eszter lakásához, ahol az első pár napot töltöttem. A cuccokat ledobva rohantunk tovább aperitivora, hogy rögtön megismerjek pár Erasmusost.

Aperitivo: olasz szokás, az ital mellé svédasztalos könnyű vacsora
jár. A bárpultra nagy tálakben különböző tésztákat, salátákat, ropogtatnivalót
tesznek ki, amiből mindenki kedvére válogathat, ha már rendelt magának egy
koktélt. Ezek után a privekben(bőrfoteles, dohányzóasztalos, kvázinappali) üldögélve lehet fogyasztani, közben Dj
muzsika szól.


A további napok főleg a lakáskersés, ismerkedés és adminisztrációs teendők jegyében teltek. De erről majd legközelebb.

Tuesday, February 6, 2007

beszállás előtt

Kezdődik a kaland, 20 perc muúlva felszállok és irány Bergamo.
Szerencsém volt, cuccom alig maradt, miután Stefano autóval holnap utánam hoz mindent.
Legközelebb már Milánoból jelentkezem.